Kérdés:

Mózes agyonütött egy egyiptomi embert. Látszólag félelemből menekült el. De a Zsidókhoz írt levél másképp magyarázza. A hit cselekedetének minősíti.

1.) Ez az jelenti, hogy talán ki is tudta volna magyarázni magát e szörnyű tettéből a fáraó előtt, de inkább elmenekült, mert felismerte, hogy a zsidó néphez tartozik?

2.) Az Úr mondta neki, hogy meneküljön el?

Vagy ez egy természetes emberi reakció volt a népe ellen elkövetett túlzott elnyomásnak? 

Válasz:

Olvassuk el a történetet Mózes 2. könyvéből, majd a Zsidókhoz írt levélből is!

2Móz 2,11-15. Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájukat s látá, hogy egy egyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közül. ¹² Mikor ide-oda tekinte és látá hogy senki sincs, agyonüté az egyiptombelit és elrejté azt a homokba. ¹³ Másnap is kiméne és íme két héber férfi veszekedik vala. És monda annak aki bűnös vala: Miért vered a te atyádfiát? ¹⁴ Az pedig monda: Kicsoda tett téged fő emberré és bíróvá mi rajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megöléd az egyiptomit? Mózes pedig megfélemlék és monda: Bizony kitudódott a dolog. ¹⁵ A fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a fáraó elől és lakozék Midián földén.

Zsid 11:24-27 Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a fáraó leánya fiának mondják, ²⁵ Inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét; ²⁶ Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett. ²⁷ Hit által hagyta oda Egyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.

Mózes valóban félelemből menekült el. Így olvastuk: Mózes pedig megfélemlék és monda: Bizony kitudódott a dolog. A fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a fáraó elől és lakozék Midián földén. Nem tudta volna „kimagyarázni magát” a fáraó előtt, hiszen az halálra kerestette. Talán addig is szálka volt már a fáraó szemében, mert, ahogy olvastuk: Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a fáraó leánya fiának mondják, ²⁵ Inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. Már nem illett bele a fáraó törekvéseibe.

Akkor hogyan van, hogy mégis Hit által hagyta oda Egyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant?

Úgy látom, hogy ez nem az egyiptomi megölése utáni menekülésre vonatkozik. Azt olvastuk: Zsid 11:27: Hit által hagyta oda Egyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant. Ez már arról az időről szól, amikor kivezette a népet Egyiptomból. Miért? Mert ezt hitből tette, a hit pedig felelet Isten Szavára.

Az egyiptomi megölése nem Isten Szavára történt. Nem hitből volt, hanem emberi felindulásból, aminek a vége a menekülés lett. De amikor már Isten küldte Mózest a fáraóhoz, és rábízta a nép kivezetését Egyiptomból, akkor már volt hite, és nem félt a király haragjától, mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant. Isten Szava, az Igébe vetett hit tette Mózest erőssé.

Összefoglalva a két kérdést:

1.) kérdés: Félelemből vagy hitből menekült?

Válasz: Amikor az egyiptomit megölte, akkor félelemből menekült.

2.) kérdés: Az Úr mondta neki, hogy meneküljön el?

Válasz: Nem. A menekülése természetes emberi reakció volt De az Úr javára fordította, mert ahová menekült ott készítette fel arra a nagy munkára, amire elhívta.

Ámen.